drgreen/coolbins
1
0
Fork 0
Code Issues Pull Requests Actions Packages Projects Releases 2 Wiki Activity
coolbins/system/usr/share/vim/vim91/tutor/tutor.hu

831 lines
27 KiB
Plaintext
Raw Normal View History

Migrated stuff in from previous project
2025-01-17 11:41:33 +02:00
===============================================================================
== <20> d v <20> z <20> l j <20> k a V I M - o k t a t <20> b a n - 1.5-<2D>s verzi<7A> ==
===============================================================================
A Vim egy nagyon hat<61>kony szerkeszt<7A>, amelynek rengeteg utas<61>t<EFBFBD>sa
van, t<>l sok, hogy egy ilyen oktat<61>ban (tutorban), mint az itteni
mindet elmagyar<61>zzuk. Ez az oktat<61> arra t<>rekszik, hogy annyit
elmagyar<61>zzon, amennyi el<65>g, hogy k<>nnyed<65>n haszn<7A>ljuk a Vim-et, az
<20>ltal<61>nos c<>l<EFBFBD> sz<73>vegszerkeszt<7A>t.
A feladatok megold<6C>s<EFBFBD>hoz 25-30 perc sz<73>ks<6B>ges att<74>l f<>gg<67>en,
mennyit t<>lt<6C>nk a k<>s<EFBFBD>rletez<65>ssel.
A leck<63>ben szerepl<70> utas<61>t<EFBFBD>sok m<>dos<6F>tani fogj<67>k a sz<73>veget.
K<>sz<73>tsen m<>solatot err<72>l a f<>jlr<6C>l, ha gyakorolni akar.
(Ha "vimtutor"-ral ind<6E>totta, akkor ez m<>r egy m<>solat.)
Fontos meg<65>rteni, hogy ez az oktat<61> cselekedve tan<61>ttat.
Ez azt jelenti, hogy <20>nnek aj<61>nlott v<>grehajtania az utas<61>t<EFBFBD>sokat,
hogy megfelel<65>en megtanulja azokat. Ha csak olvassa, elfelejti!
Most bizonyosodjon, meg, hogy a Caps-Lock gombja NINCS lenyomva, <20>s
Nyomja meg megfelel<65> sz<73>m<EFBFBD>szor a j gombot, hogy az 1.1-es
lecke teljesen a k<>perny<6E>n legyen!
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
1.1. lecke: A KURZOR MOZGAT<41>SA
** A kurzor mozgat<61>s<EFBFBD>hoz nyomja meg a h,j,k,l gombokat az al<61>bbi szerint. **
^
k Tipp: A h billenty<74> van balra, <20>s balra mozgat
< h l > A l billenty<74> van jobbra, <20>s jobbra mozgat
j A j billenty<74> olyan, mint egy lefele ny<6E>l
v
1. Mozgassa a kurzort k<>rbe az ablakban, am<61>g hozz<7A> nem szokik!
2. Tartsa lenyomva a lefel<65>t (j), akkor ism<73>tl<74>dik!
---> Most tudja, hogyan mehet a k<>vetkez<65> leck<63>re.
3. A lefel<65> gomb haszn<7A>lat<61>val menjen a 1.2. leck<63>re!
Megj: Ha nem biztos benne, mit nyomott meg, nyomja meg az <ESC>-et, hogy
norm<72>l m<>dba ker<65>lj<6C>n, <20>s ism<73>telje meg a parancsot!
Megj: A kurzor gomboknak is m<>k<EFBFBD>dni<6E>k kell, de a hjkl haszn<7A>lat<61>val
sokkal gyorsabban tud, mozogni, ha hozz<7A>szokik.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
1.2. lecke: BE <20>S KIL<49>P<EFBFBD>S A VIMB<4D>L
!! MEGJ: Miel<65>tt v<>grehajtja az al<61>bbi l<>p<EFBFBD>seket, olvassa v<>gig a leck<63>t !!
1. Nyomja meg az <ESC> gombot (hogy biztosan norm<72>l m<>dban legyen).
2. <20>rja: :q! <ENTER>.
---> Ezzel kil<69>p a szerkeszt<7A>b<EFBFBD>l a v<>ltoz<6F>sok MENT<4E>SE N<>LK<4C>L.
Ha menteni szeretn<74> a v<>ltoz<6F>sokat <20>s kil<69>pni, <20>rja:
:wq <ENTER>
3. Amikor a shell promptot l<>tja, <20>rja be a parancsot, amely ebbe az
oktat<61>ba hozza:
Ez val<61>sz<73>n<EFBFBD>leg: vimtutor <ENTER>
Norm<72>lis esetben ezt <20>rn<72>: vim tutor.hu <ENTER>
---> 'vim' jelenti a vimbe bel<65>p<EFBFBD>st, 'tutor.hu' a f<>jl, amit szerkeszteni k<>v<EFBFBD>n.
4. Ha megjegyezte a l<>p<EFBFBD>seket <20>s biztos mag<61>ban, hajtsa v<>gre a l<>p<EFBFBD>seket
1-t<>l 3-ig, hogy kil<69>pjen <20>s visszat<61>rjen a szerkeszt<7A>be. Azut<75>n
menjen az 1.3. leck<63>re.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
1.3. lecke: SZ<53>VEG SZERKESZT<5A>SE - T<>RL<52>S
** Norm<72>l m<>dban nyomjon x-et, hogy a kurzor alatti karaktert t<>r<EFBFBD>lje. **
1. Mozgassa a kurzort a ---> kezdet<65> sorra!
2. A hib<69>k kijav<61>t<EFBFBD>s<EFBFBD>hoz mozgassa a kurzort am<61>g a t<>rlend<6E> karakter
f<>l<EFBFBD> nem <20>r.
3. Nyomja meg az x gombot, hogy t<>r<EFBFBD>lje a nem k<>v<EFBFBD>nt karaktert.
4. Ism<73>telje a 2, 3, 4-es l<>p<EFBFBD>seket, hogy kijav<61>tsa a mondatot.
---> <20><>szi <20>jjjell izziik aa galaggonya rruuh<75>ja.
5. Ha a sor helyes, ugorjon a 1.4. leck<63>re.
MEGJ: A tanul<75>s sor<6F>n ne memoriz<69>lni pr<70>b<EFBFBD>ljon, hanem haszn<7A>lat sor<6F>n tanuljon.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
1.4. lecke: SZ<53>VEG SZERKESZT<5A>SE - BESZ<53>R<EFBFBD>S
** Norm<72>l m<>dban i megnyom<6F>s<EFBFBD>val lehet beilleszteni. **
1. Az al<61>bbi els<6C> ---> kezdet<65> sorra menjen.
2. Ahhoz, hogy az els<6C>t azonoss<73> tegye a m<>sodikkal, mozgassa a kurzort
az els<6C> karakterre, amely UT<55>N sz<73>veget kell besz<73>rni.
3. Nyomjon i-t <20>s <20>rja be a megfelel<65> sz<73>veget.
4. Amikor mindent be<62>rt, nyomjon <ESC>-et, hogy Norm<72>l m<>dba visszat<61>rjen.
Ism<73>telje a 2 <20>s 4 k<>z<EFBFBD>tti l<>p<EFBFBD>seket, hogy kijav<61>tsa a mondatot.
---> Az <20>that<61> so<73>l hizik p<>r <20>sz.
---> Az itt l<>that<61> sorb<72>l hi<68>nyzik p<>r r<>sz.
5. Ha m<>r begyakorolta a besz<73>r<EFBFBD>st, menjen az al<61>bbi <20>sszefoglal<61>ra.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
1. LECKE <20>SSZEFOGLAL<41>JA
1. A kurzort vagy a nyilakkal vagy a hjkl gombokkal mozgathatja.
h (balra) j (le) k (fel) l (jobbra)
2. A Vimbe (a $ promptt<74>l) <20>gy l<>phet be: vim FILENAME <ENTER>
3. A Vimb<6D>l <20>gy l<>phet ki: <ESC> :q! <ENTER> a v<>ltoztat<61>sok eldob<6F>s<EFBFBD>val.
vagy <20>gy: <ESC> :wq <ENTER> a v<>ltoz<6F>sok ment<6E>s<EFBFBD>vel.
4. A kurzor alatti karakter t<>rl<72>se norm<72>l m<>dban: x
5. Sz<53>veg besz<73>r<EFBFBD>sa a kurzor ut<75>n norm<72>l m<>dban:
i g<>pelje be a sz<73>veget <ESC>
MEGJ: Az <ESC> megnyom<6F>sa norm<72>l m<>dba viszi, vagy megszak<61>t egy nem befejezett
r<>szben befejezett parancsot.
Most folytassuk a 2. leck<63>vel!
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
2.1. lecke: T<>RL<52> UTAS<41>T<EFBFBD>SOK
** dw t<>r<EFBFBD>l a sz<73> v<>g<EFBFBD>ig. **
1. Nyomjon <ESC>-et, hogy megbizonyosodjon, hogy norm<72>l m<>dban van!
2. Mozgassa a kurzort a ---> kezdet<65> sorra!
3. Mozgassa a kurzort arra annak a sz<73>nak az elej<65>re, amit t<>r<EFBFBD>lni szeretne.
T<>r<EFBFBD>lje az <20>llatokat a mondatb<74>l.
4. A sz<73> t<>rl<72>s<EFBFBD>hez <20>rja: dw
MEGJ: Ha rosszul kezdte az utas<61>t<EFBFBD>st csak nyomjon <ESC> gombot
a megszak<61>t<EFBFBD>s<EFBFBD>hoz.
---> P<>r sz<73> kutya nem uhu illik pingvin a mondatba teh<65>n.
5. Ism<73>telje a 3 <20>s 4 k<>z<EFBFBD>tti utas<61>t<EFBFBD>sokat am<61>g kell <20>s ugorjon a 2.2 leck<63>re!
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
2.2. lecke: M<>G T<>BB T<>RL<52> UTAS<41>T<EFBFBD>S
** d$ be<62>r<EFBFBD>s<EFBFBD>val a sor v<>g<EFBFBD>ig t<>r<EFBFBD>lhet. **
1. Nyomjon <ESC>-et, hogy megbizonyosodjon, hogy norm<72>l m<>dban van!
2. Mozgassa a kurzort a ---> kezdet<65> sorra!
3. Mozgassa a kurzort a helyes sor v<>g<EFBFBD>re (az els<6C> . UT<55>N)!
4. d$ beg<65>pel<65>s<EFBFBD>vel t<>r<EFBFBD>lje a sor v<>g<EFBFBD>t!
---> Valaki a sor v<>g<EFBFBD>t k<>tszer g<>pelte be. k<>tszer g<>pelte be.
5. Menjen a 2.3. leck<63>re, hogy meg<65>rtse mi t<>rt<72>nt!
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
2.3. lecke: UTAS<41>T<EFBFBD>SOKR<4B>L <20>S MOZG<5A>SOKR<4B>L
A d (delete=t<>rl<72>s) utas<61>t<EFBFBD>s form<72>ja a k<>vetkez<65>:
[sz<73>m] d mozg<7A>s VAGY d [sz<73>m] mozg<7A>s
Ahol:
sz<73>m - h<>nyszor hajt<6A>djon v<>gre a parancs (elhagyhat<61>, alap<61>rt<72>k=1).
d - a t<>rl<72>s (delete) utas<61>t<EFBFBD>s.
mozg<7A>s - amin a parancsnak teljes<65>lnie kell (al<61>bb list<73>zva).
Mozg<7A>sok r<>vid list<73>ja:
w - a kurzort<72>l a sz<73> v<>g<EFBFBD>ig, bele<6C>rtve a sz<73>k<EFBFBD>zt.
e - a kurzort<72>l a sz<73> v<>g<EFBFBD>ig, NEM bele<6C>rtve a sz<73>k<EFBFBD>zt.
$ - a kurzort<72>l a sor v<>g<EFBFBD>ig.
MEGJ: Csup<75>n a mozg<7A>s beg<65>pel<65>s<EFBFBD>vel (parancs n<>lk<6C>l)
a kurzor mozg<7A>s <20>ltal megadott helyre ker<65>l.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
2.4. lecke: EG<45>SZ SOROK FELDOLGOZ<4F>SA
** dd be<62>r<EFBFBD>s<EFBFBD>val t<>r<EFBFBD>lheti az eg<65>sz sort. **
A teljes sor t<>rl<72>s<EFBFBD>nek gyakoris<69>ga miatt a Vi tervez<65>i elhat<61>rozt<7A>k,
hogy k<>nnyebb lenne csup<75>n a d-t k<>tszer megnyomni, hogy egy sort t<>r<EFBFBD>lj<6C>nk.
1. Mozgassa a kurzort az al<61>bbi kifejez<65>sek m<>sodik sor<6F>ra!
2. dd beg<65>pel<65>s<EFBFBD>vel t<>r<EFBFBD>lje a sort!
3. Menjen a 3. (eredetileg 4.) sorra!
4. 2dd (ugyeb<65>r sz<73>m-utas<61>t<EFBFBD>s-mozg<7A>s) beg<65>pel<65>s<EFBFBD>vel t<>r<EFBFBD>lj<6C>n k<>t sort!
1) Alv<6C> szegek a j<>ghideg homokban,
2) - kezdi a k<>lt<6C> -
3) Plak<61>tmag<61>nyban <20>z<EFBFBD> <20>jjelek.
4) Pingvinek ne f<>ljetek,
5) T<>volr<6C>l egy vaku villant,
6) <20>gve hagytad a folyos<6F>n a villanyt.
7) Ma ontj<74>k v<>remet.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
2.5. lecke: A VISSZAVON<4F>S (UNDO) PARANCS
** u g<>pel<65>s<EFBFBD>vel visszavonhat<61> az utols<6C> parancs, U az eg<65>sz sort helyre<72>ll<6C>tja. **
1. Menj<6E>nk az al<61>bbi ---> kezdet<65> sor els<6C> hib<69>j<EFBFBD>ra!
2. x lenyom<6F>s<EFBFBD>val t<>r<EFBFBD>lje az els<6C> felesleges karaktert!
3. u megnyom<6F>s<EFBFBD>val vonja vissza az utols<6C>nak v<>grehajtott utas<61>t<EFBFBD>st!
4. M<>sodj<64>ra jav<61>tson ki minden hib<69>t a sorban az x utas<61>t<EFBFBD>ssal!
5. Most nagy U -val <20>ll<6C>tsa vissza a sor eredeti <20>llapot<6F>t!
6. Nyomja meg az u gombot p<>rszor, hogy az U <20>s az azt megel<65>z<EFBFBD> utas<61>t<EFBFBD>sokat
vissza<7A>ll<6C>tsa!
7. CTRL-R (CTRL gomb lenyom<6F>sa mellett <20>ss<73>n R-t) p<>rszor csin<69>lja <20>jra a
visszavont parancsokat (redo)!
---> Jav<61><76>tsa a hhib<69>kaat ebbben a sooorban majd <20>ll<6C>tsa visszaaa az eredetit.
8. Ezek nagyon hasznos parancsok. Most ugorjon a 2. lecke <20>sszefoglal<61>j<EFBFBD>ra.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
2. LECKE <20>SSZEFOGLAL<41>JA
1. T<>rl<72>s a kurzort<72>l a sz<73> v<>g<EFBFBD>ig: dw
2. T<>rl<72>s a kurzort<72>l a sor v<>g<EFBFBD>ig: d$
3. Eg<45>sz sor t<>rl<72>se: dd
4. Egy utas<61>t<EFBFBD>s alakja norm<72>l m<>dban:
[sz<73>m] utas<61>t<EFBFBD>s mozg<7A>s VAGY utas<61>t<EFBFBD>s [sz<73>m] mozg<7A>s
ahol:
sz<73>m - h<>nyszor ism<73>telj<6C>k a parancsot
utas<61>t<EFBFBD>s - mit tegy<67>nk, pl. d a t<>rl<72>skor
mozg<7A>s - mire hasson az utas<61>t<EFBFBD>s, p<>ld<6C>ul w (sz<73>=word),
$ (a sor v<>g<EFBFBD>ig), stb.
5. Az el<65>z<EFBFBD> tett visszavon<6F>sa (undo): u (kis u)
A sor <20>sszes v<>ltoz<6F>s<EFBFBD>nak visszavon<6F>sa: U (nagy U)
Visszavon<6F>sok visszavon<6F>sa: CTRL-R
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
3.1. lecke: A BEILLESZT<5A>S (PUT) PARANCS
** p le<6C>t<EFBFBD>s<EFBFBD>vel az utols<6C>nak t<>r<EFBFBD>ltet a kurzor ut<75>n illeszthetj<74>k. **
1. Mozgassuk a kurzort az al<61>bbi sorok els<6C> sor<6F>ra.
2. dd le<6C>t<EFBFBD>s<EFBFBD>vel t<>r<EFBFBD>lj<6C>k a sort <20>s elt<6C>rol<6F>dik a Vim puffer<65>ben.
3. Mozgassuk a kurzort azel<65>tt a sor EL<45>TTI sorba, ahov<6F> mozgatni
szeretn<74>nk a t<>r<EFBFBD>lt sort.
4. Norm<72>l m<>dban <20>rjunk p bet<65>t a t<>r<EFBFBD>lt sor beilleszt<7A>s<EFBFBD>hez.
5. Folytassuk a 2-4. utas<61>t<EFBFBD>sokkal hogy a helyes sorrendet kapjuk.
d) Can you learn too?
b) Violets are blue,
c) Intelligence is learned,
a) Roses are red,
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
3.2. lecke: AZ <20>T<EFBFBD>R<EFBFBD>S (REPLACE) PARANCS
** r <20>s a karakterek le<6C>t<EFBFBD>s<EFBFBD>vel a kurzor alatti karaktert megv<67>ltoztatjuk. **
1. Mozgassuk a kurzort az els<6C> ---> kezdet<65> sorra!
2. Mozgassuk a kurzort az els<6C> hiba f<>l<EFBFBD>!
3. r majd a k<>v<EFBFBD>nt karakter le<6C>t<EFBFBD>s<EFBFBD>vel v<>ltoztassuk meg a hib<69>sat!
4. A 2. <20>s 3. l<>p<EFBFBD>sekkel jav<61>tsuk az <20>sszes hib<69>t!
---> Whan this lime was tuoed in, someone presswd some wrojg keys!
---> When this line was typed in, someone pressed some wrong keys!
5. Menj<6E>nk a 3.2. leck<63>re!
MEGJ: Eml<6D>kezzen, hogy nem memoriz<69>l<EFBFBD>ssal, hanem gyakorl<72>ssal tanuljon.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
3.3. lecke: A CSERE (CHANGE) PARANCS
** A sz<73> egy r<>sz<73>nek megv<67>ltoztat<61>s<EFBFBD>hoz <20>rjuk: cw . **
1. Mozgassuk a kurzort az els<6C> ---> kezdet<65> sorra!
2. Vigye a kurzort a Ezen sz<73> z bet<65>je f<>l<EFBFBD>!
3. cw <20>s a helyes sz<73>r<EFBFBD>sz (itt 'bben') be<62>r<EFBFBD>s<EFBFBD>val jav<61>tsa a sz<73>t!
4. <ESC> lenyom<6F>sa ut<75>n a k<>vetkez<65> hib<69>ra ugorjon (az els<6C> cser<65>lend<6E>
karakterre)!
5. A 3. <20>s 4. l<>p<EFBFBD>sek ism<73>tl<74>s<EFBFBD>vel az els<6C> mondatot tegye a m<>sodikkal
azonoss<73>!
---> Ezen a sorrrrr p<>r sz<73>ra meg kell v<>ltozzanak a change utask<73>r<EFBFBD>s<EFBFBD>.
---> Ebben a sorban p<>r sz<73>t meg kell v<>ltoztatni a change utas<61>t<EFBFBD>ssal.
Vegy<EFBFBD>k <20>szre, hogy a cw nem csak a sz<73>t <20>rja <20>t, hanem besz<73>r<EFBFBD>
(insert) m<>dba v<>lt.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
3.4. lecke: T<>BBF<42>LE V<>LTOZTAT<41>S c-VEL
** A c utas<61>t<EFBFBD>s haszn<7A>lhat<61> ugyanazokkal az mozg<7A>sokkal mint a t<>rl<72>s **
1. A change utas<61>t<EFBFBD>s a t<>rl<72>ssel azonosan viselkedik. A forma:
[sz<73>m] c mozg<7A>s OR c [sz<73>m] mozg<7A>s
2. A mozg<7A>sok is azonosak, pl. w (sz<73>), $ (sorv<72>g), stb.
3. Mozgassuk a kurzort az els<6C> ---> kezdet<65> sorra!
4. Menj<6E>nk az els<6C> hib<69>ra!
5. c$ beg<65>pel<65>s<EFBFBD>vel a sorv<72>geket tegy<67>k azonoss<73> <20>s nyomjunk <ESC>-et!
---> Ennek a sornak a v<>ge kiigaz<61>t<EFBFBD>sra szorul, hogy megegyezzen a m<>sodikkal.
---> Ennek a sornak a v<>ge a c$ paranccsal v<>ltoztathat<61> meg.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
3. LECKE <20>SSZEFOGLAL<41>JA
1. A m<>r t<>r<EFBFBD>lt sort beilleszt<7A>s<EFBFBD>hez nyomjunk p-t. Ez a t<>r<EFBFBD>lt sz<73>veget
a kurzor UT<55>N helyezi (ha sor ker<65>lt t<>rl<72>sre, a kurzor alatti sorba).
2. A kurzor alatti karakter <20>t<EFBFBD>r<EFBFBD>s<EFBFBD>hoz az r-et <20>s azt a karaktert
nyomjuk, amellyel az eredetit fel<65>l szeretn<74>nk <20>rni.
3. A v<>ltoztat<61>s (c) utas<61>t<EFBFBD>s a karaktert<72>l az mozg<7A>s v<>g<EFBFBD>ig
v<>ltoztatja meg az mozg<7A>st. P<>ld<6C>ul a cw a kurzort<72>l a sz<73> v<>g<EFBFBD>ig,
a c$ a sor v<>g<EFBFBD>ig.
4. A v<>ltoztat<61>s form<72>tuma:
[sz<73>m] c mozg<7A>s VAGY c [sz<73>m] mozg<7A>s
Ugorjunk a k<>vetkez<65> leck<63>re!
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
4.1. lecke: HELY <20>S F<>JL<4A>LLAPOT
** CTRL-g megnyom<6F>s<EFBFBD>val megn<67>zhetj<74>k a hely<6C>nket a f<>jlban <20>s a f<>jl <20>llapot<6F>t.
SHIFT-G le<6C>t<EFBFBD>s<EFBFBD>vel a f<>jl adott sor<6F>ra ugorhatunk. **
Megj: Olvassuk el az eg<65>sz leck<63>t a l<>p<EFBFBD>sek v<>grehajt<6A>sa el<65>tt!!
1. Tartsuk nyomva a Ctrl gombot <20>s nyomjunk g-t. Az <20>llapotsor
megjelenik a lap alj<6C>n a f<>jln<6C>vvel <20>s az aktu<74>lis sor sorsz<73>m<EFBFBD>val.
Jegyezz<7A>k meg a sorsz<73>mot a 3. l<>p<EFBFBD>shez!
2. Nyomjunk Shift-G-t a lap alj<6C>ra ugr<67>shoz!
3. <20>ss<73>k be az eredeti sor sz<73>m<EFBFBD>t, majd <20>ss<73>nk shift-G-t! Ezzel
visszajutunk az eredeti sorra ahol Ctrl-g-t nyomtunk.
(A be<62>rt sz<73>m NEM fog megjelenni a k<>perny<6E>n.)
4. Ha megjegyezte a feladatot, hajtsa v<>gre az 1-3. l<>p<EFBFBD>seket!
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
4.2. lecke: A KERES<45>S (SEARCH) PARANCS
** / majd a k<>v<EFBFBD>nt kifejez<65>s be<62>r<EFBFBD>s<EFBFBD>val kereshetj<74>k meg a kifejez<65>st. **
1. Norm<72>l m<>dban <20>ss<73>nk / karaktert! Ez <20>s a kurzor megjelenik
a k<>perny<6E> alj<6C>n, ahogy a : utas<61>t<EFBFBD>s is.
2. <20>rjuk be: 'hiibaa' <ENTER>! Ez az a sz<73> amit keres<65>nk.
3. A kifejez<65>s <20>jabb keres<65>s<EFBFBD>hez <20>ss<73>k le egyszer<65>en: n .
A kifejez<65>s ellenkez<65> ir<69>nyban t<>rt<72>n<EFBFBD> keres<65>s<EFBFBD>hez ezt <20>ss<73>k be: Shift-N .
4. Ha visszafel<65> szeretne keresni, akkor ? kell a / helyett.
---> "hiibaa" nem a helyes m<>dja a hiba le<6C>r<EFBFBD>s<EFBFBD>nak; a hiibaa egy hiba.
Megj: Ha a keres<65>s el<65>ri a f<>jl v<>g<EFBFBD>t, akkor az elej<65>n kezdi.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
4.3. lecke: Z<>R<EFBFBD>JELEK P<>RJ<52>NAK KERES<45>SE
** % le<6C>t<EFBFBD>s<EFBFBD>vel megtal<61>ljuk a ),], vagy } p<>rj<72>t. **
1. Helyezze a kurzort valamelyik (, [, vagy { z<>r<EFBFBD>jelre a ---> kezdet<65>
sorban!
2. <20>ss<73>n % karaktert!
3. A kurzor a z<>r<EFBFBD>jel p<>rj<72>ra fog ugrani.
4. % le<6C>t<EFBFBD>s<EFBFBD>vel visszaugrik az eredeti z<>r<EFBFBD>jelre.
---> Ez ( egy tesztsor (-ekkel, [-ekkel ] <20>s {-ekkel } a sorban. ))
Megj: Ez nagyon hasznos, ha olyan programot debugolunk, amelyben a
z<>r<EFBFBD>jelek nem p<>rosak!
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
4.4. lecke: A HIB<49>K KIJAV<41>T<EFBFBD>S<EFBFBD>NAK EGY M<>DJA
** :s/r<>gi/<2F>j/g beg<65>pel<65>s<EFBFBD>vel az '<27>j'-ra cser<65>lj<6C>k a 'r<>gi'-t. **
1. Menj<6E>nk a ---> kezdet<65> sorra!
2. <20>rjuk be: :s/eggy/egy <ENTER> . Ekkor csak az els<6C> v<>ltozik meg a
sorban.
3. Most ezt <20>rjuk: :s/eggy/egg/g amely glob<6F>lisan helyettes<65>t
a sorban, azaz minden el<65>fordul<75>st.
Ez a sorban minden el<65>fordul<75>st helyettes<65>t.
---> eggy heggy meggy, szembe j<>n eggy m<>sik heggy.
4. K<>t sor k<>z<EFBFBD>tt a karaktersor minden el<65>fordul<75>s<EFBFBD>nak helyettes<65>t<EFBFBD>se:
:#,#s/r<>gi/<2F>j/g ahol #,# a k<>t sor sorsz<73>ma.
:%s/r<>gi/<2F>j/g a f<>jlbeli <20>sszes el<65>fordul<75>s helyettes<65>t<EFBFBD>se.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
4. LECKE <20>SSZEFOGLAL<41>JA
1. Ctrl-g ki<6B>rja az kurzor hely<6C>t a f<>jlban <20>s a f<>jl <20>llapot<6F>t.
Shift-G a f<>jl v<>g<EFBFBD>re megy, gg az elej<65>re. Egy sz<73>m ut<75>n
Shift-G az adott sz<73>m<EFBFBD> sorra ugrik.
2. / ut<75>n egy kifejez<65>s EL<45>REFELE keresi a kifejez<65>st.
2. ? ut<75>n egy kifejez<65>s VISSZAFELE keresi a kifejez<65>st.
Egy keres<65>s ut<75>n az n a k<>vetkez<65> el<65>fordul<75>st keresi azonos ir<69>nyban
Shift-N az ellenkez<65> ir<69>nyban keres.
3. % beg<65>pel<65>s<EFBFBD>vel, ha (,),[,],{, vagy } karakteren vagyunk a z<>r<EFBFBD>jel
p<>rj<72>ra ugrik.
4. az els<6C> r<>gi helyettes<65>t<EFBFBD>se <20>jjal a sorban :s/r<>gi/<2F>j
az <20>sszes r<>gi helyettes<65>t<EFBFBD>se <20>jjal a sorban :s/r<>gi/<2F>j/g
k<>t sor k<>z<EFBFBD>tti kifejez<65>sekre :#,#s/r<>gi/<2F>j/g
# hely<6C>n az aktu<74>lis sor (.) <20>s az utols<6C> ($) is <20>llhat :.,$/r<>gi/<2F>j/g
A f<>jlbeli <20>sszes el<65>fordul<75>s helyettes<65>t<EFBFBD>se :%s/r<>gi/<2F>j/g
Mindenkori meger<65>s<EFBFBD>t<EFBFBD>sre v<>r 'c' hat<61>s<EFBFBD>ra :%s/r<>gi/<2F>j/gc
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
5.1. lecke: K<>LS<4C> PARANCS V<>GREHAJT<4A>SA
** :! ut<75>n k<>ls<6C> parancsot <20>rva v<>grehajt<6A>dik a parancs. **
1. <20>rjuk be az ismer<65>s : parancsot, hogy a kurzort a k<>perny<6E> alj<6C>ra
helyezz<7A>k. Ez lehet<65>v<EFBFBD> teszi egy parancs be<62>r<EFBFBD>s<EFBFBD>t.
2. ! (felki<6B>lt<6C>jel) be<62>r<EFBFBD>s<EFBFBD>val tegy<67>k lehet<65>v<EFBFBD> k<>ls<6C> h<>j (shell)-parancs
v<>grehajt<6A>s<EFBFBD>t.
3. <20>rjunk p<>ld<6C>ul ls parancsot a ! ut<75>n majd <20>ss<73>nk <ENTER>-t. Ez ki
fogja list<73>zni a k<>nyvt<76>runkat ugyan<61>gy, mintha a shell promptn<74>l
lenn<6E>nk. Vagy <20>rja ezt :!dir ha az ls nem m<>k<EFBFBD>dik.
Megj: Ilym<79>don b<>rmely k<>ls<6C> utas<61>t<EFBFBD>s v<>grehajthat<61>.
Megj: Minden : parancs ut<75>n <ENTER>-t kell <20>tni.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
5.2. lecke: B<>VEBBEN A F<>JLOK <20>R<EFBFBD>S<EFBFBD>R<EFBFBD>L
** A f<>jlok v<>ltoz<6F>sait <20>gy <20>rhatjuk ki :w F<>JLN<4C>V. **
1. :!dir vagy :!ls be<62>r<EFBFBD>s<EFBFBD>val list<73>zzuk a k<>nyvt<76>runkat!
<20>n m<>r tudja, hogy <ENTER>-t kell <20>tnie ut<75>na.
2. V<>lasszon egy f<>jlnevet, amely m<>g nem l<>tezik pl. TESZT!
3. <20>rja: :w TESZT (ahol TESZT a v<>lasztott f<>jln<6C>v)!
4. Ez elmenti a teljes f<>jlt (a Vim oktat<61>j<EFBFBD>t) TESZT n<>ven.
Ellen<65>rz<72>sk<73>pp <20>rjuk ism<73>t :!dir hogy l<>ssuk a k<>nyvt<76>rat!
(Felfel<65> gombbal : ut<75>n az el<65>z<EFBFBD> utas<61>t<EFBFBD>sok visszahozhat<61>ak.)
Megj: Ha <20>n kil<69>pne a Vimb<6D>l <20>s <20>s visszat<61>rne a TESZT f<>jln<6C>vvel, akkor a
f<>jl az oktat<61> ment<6E>skori pontos m<>solata lenne.
5. T<>vol<6F>tsa el a f<>jlt (MS-DOS): :!del TESZT
vagy (Unix): :!rm TESZT
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
5.3. lecke: EGY KIV<49>LASZTOTT R<>SZ KI<4B>R<EFBFBD>SA
** A f<>jl egy r<>sz<73>nek ki<6B>r<EFBFBD>s<EFBFBD>hoz <20>rja :#,# w F<>JLN<4C>V **
1. :!dir vagy :!ls be<62>r<EFBFBD>s<EFBFBD>val list<73>zza a k<>nyvt<76>rat, <20>s v<>lasszon egy
megfelel<65> f<>jlnevet, pl. TESZT.
2. Mozgassa a kurzort ennek az oldalnak a tetej<65>re, <20>s nyomjon
Ctrl-g-t, hogy megtudja a sorsz<73>mot. JEGYEZZE MEG A SZ<53>MOT!
3. Most menjen a lap alj<6C>ra, <20>s <20>sse be ism<73>t: Ctrl-g. EZT A SZ<53>MOT
IS JEGYEZZE MEG!
4. Ha csak ezt a r<>sz<73>t szeretn<74> menteni a f<>jlnak, <20>rja :#,# w TESZT
ahol #,# a k<>t sorsz<73>m, amit megjegyzett, TESZT az <20>n f<>jlneve.
5. Ism<73>t n<>zze meg, hogy a f<>jl ott van (:!dir) de NE t<>r<EFBFBD>lje.
6. Vimben l<>tezik egy m<>sik lehet<65>s<EFBFBD>g: nyomja meg a Shift-V gombp<62>rt
az els<6C> menteni k<>v<EFBFBD>nt soron, majd menjen le az utols<6C>ra, ezut<75>n
<20>rja :w TESZT2 Ekkor a TESZT2 f<>jlba ker<65>l a kijel<65>lt r<>sz.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
5.4. lecke: F<>JLOK VISSZA<5A>LL<4C>T<EFBFBD>SA <20>S <20>SSZEF<45>Z<EFBFBD>SE
** Egy f<>jl tartalm<6C>nak beilleszt<7A>s<EFBFBD>hez <20>rja :r F<>JLN<4C>V **
1. :!dir be<62>r<EFBFBD>s<EFBFBD>val n<>zze meg, hogy az <20>n TESZT f<>jlja l<>tezik m<>g.
2. Helyezze a kurzort ennek az oldalnak a tetej<65>re.
MEGJ: A 3. l<>p<EFBFBD>s ut<75>n az 5.3. leck<63>t fogja l<>tni. Azut<75>n LEFEL<45> indulva
keresse meg ism<73>t ezt a leck<63>t.
3. Most sz<73>rja be a TESZT nev<65> f<>jlt a :r TESZT paranccsal, ahol
TESZT az <20>n f<>jlj<6C>nak a neve.
MEGJ: A f<>jl, amit beillesztett a kurzora alatt helyezkedik el.
4. Hogy ellen<65>rizz<7A>k, hogy a f<>jlt t<>nyleg beillesztett<74>k, menjen
vissza, <20>s n<>zze meg, hogy k<>tszer szerepel az 5.3. lecke! Az eredeti
mellett a f<>jlb<6C>l bem<65>solt is ott van.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
5. LECKE <20>SSZEFOGLAL<41>JA
1. :!parancs v<>grehajt egy k<>ls<6C> utas<61>t<EFBFBD>st.
P<>r hasznos p<>lda:
(MS-DOS) (Unix)
:!dir :!ls - k<>nyvt<76>rlista ki<6B>r<EFBFBD>sa.
:!del F<>JLN<4C>V :!rm F<>JLN<4C>V - F<>JLN<4C>V nev<65> f<>jl t<>rl<72>se.
2. :w F<>JLN<4C>V ki<6B>rja a jelenlegi Vim-f<>jlt a lemezre F<>JN<4A>V n<>ven.
3. :#,#w F<>JLN<4C>V ki<6B>rja a k<>t sorsz<73>m (#) k<>z<EFBFBD>tti sorokat F<>JLN<4C>V-be
M<>sik lehet<65>s<EFBFBD>g, hogy a kezd<7A>sorn<72>l Shift-v-t nyom lemegy az utols<6C>
sorra, majd ezt <20>ti be :w F<>JLN<4C>V
4. :r F<>JLN<4C>V beolvassa a F<>JLN<4C>V f<>jlt <20>s behelyezi a jelenlegi f<>jlba
a kurzorpoz<6F>ci<63> ut<75>ni sorba.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
6.1. lecke: A MEGNYIT<49>S (OPEN) PARANCS
** o be<62>r<EFBFBD>s<EFBFBD>val nyit egy <20>j sort a kurzor alatt <20>s besz<73>r<EFBFBD> m<>dba v<>lt **
1. Mozgassuk a kurzort a ---> kezdet<65> sorra.
2. o (kicsi) be<62>r<EFBFBD>s<EFBFBD>val nyisson egy sort a kurzor ALATT! Ekkor
automatikusan besz<73>r<EFBFBD> (insert) m<>dba ker<65>l.
3. M<>solja le a ---> jel<65> sort <20>s <ESC> megnyom<6F>s<EFBFBD>val l<>pjen ki
a besz<73>r<EFBFBD> m<>db<64>l.
---> Az o lenyom<6F>sa ut<75>n a kurzor a k<>vetkez<65> sor elej<65>n <20>ll besz<73>r<EFBFBD> m<>dban.
4. A kurzor FELETTI sor megnyit<69>s<EFBFBD>hoz egyszer<65>en nagy O bet<65>t <20>rjon
kicsi helyett. Pr<50>b<EFBFBD>lja ki a k<>vetkez<65> soron!
Nyisson egy <20>j sort efelett Shift-O megnyom<6F>s<EFBFBD>val, mialatt a kurzor
ezen a soron <20>ll.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
6.2. lecke: AZ APPEND PARANCS
** a lenyom<6F>s<EFBFBD>val a kurzor UT<55>N sz<73>rhatunk sz<73>veget. **
1. Mozgassuk a kurzort a k<>vetkez<65> ---> kezdet<65> sor v<>g<EFBFBD>re <20>gy,
hogy norm<72>l m<>dban $-t <20>r be.
2. Kis "a" le<6C>t<EFBFBD>s<EFBFBD>vel sz<73>veget sz<73>rhat be AM<41>G<EFBFBD> a karakter m<>g<EFBFBD>,
amelyen a kurzor <20>ll.
(A nagy "A" az eg<65>sz sor v<>g<EFBFBD>re <20>rja a sz<73>veget.)
Megj: A Vimben a sor legv<67>g<EFBFBD>re is lehet <20>llni, azonban ez el<65>dj<64>ben
a Vi-ban nem lehets<74>ges, ez<65>rt abban az a n<>lk<6C>l el<65>g k<>r<EFBFBD>lm<6C>nyes
a sor v<>g<EFBFBD>hez sz<73>veget <20>rni.
3. Eg<45>sz<73>tse ki az els<6C> sort. Vegye <20>szre, hogy az a utas<61>t<EFBFBD>s (append)
teljesen egyezik az i-vel (insert) csup<75>n a besz<73>rt sz<73>veg helye
k<>l<EFBFBD>nb<6E>zik.
---> Ez a sor lehet<65>v<EFBFBD> teszi <20>nnek, hogy gyakorolja
---> Ez a sor lehet<65>v<EFBFBD> teszi <20>nnek, hogy gyakorolja a sor v<>g<EFBFBD>re beilleszt<7A>st.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
6.3. lecke: AZ <20>T<EFBFBD>R<EFBFBD>S M<>SIK V<>LTOZATA
** Nagy R be<62>r<EFBFBD>s<EFBFBD>val <20>rhat fel<65>l t<>bb mint egy karaktert. **
1. Mozgassuk a kurzort az els<6C> ---> kezdet<65> sorra!
2. Helyezze a kurzort az els<6C> sz<73> elej<65>re amely elt<6C>r a m<>sodik
---> kezdet<65> sor tartalm<6C>t<EFBFBD>l (a 'az utols<6C>val' r<>szt<7A>l).
3. Nyomjon R karaktert <20>s <20>rja <20>t a sz<73>veg marad<61>k<EFBFBD>t az els<6C> sorban
<20>gy, hogy a k<>t sor egyez<65> legyen.
---> Az els<6C> sort tegye azonoss<73> az utols<6C>val: haszn<7A>lja a gombokat.
---> Az els<6C> sort tegye azonoss<73> a m<>sodikkal: <20>rjon R-t <20>s az <20>j sz<73>veget.
4. Jegyezz<7A>k meg, ha <ESC>-et nyomok, akkor a v<>ltozatlanul hagyott
sz<73>vegek v<>ltozatlanok maradnak.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
6.4. lecke: BE<42>LL<4C>T<EFBFBD>SOK
** <20>ll<6C>tsuk be, hogy a keres<65>s <20>s a helyettes<65>t<EFBFBD>s ne f<>ggj<67>n kis/NAGYbet<65>kt<6B>l **
1. Keress<73>k meg az 'ignore'-t az be<62>rva:
/ignore
Ezt ism<73>telj<6C>k t<>bbsz<73>r az n billenty<74>vel
2. <20>ll<6C>tsuk be az 'ic' (Ignore case) lehet<65>s<EFBFBD>get <20>gy:
:set ic
3. Most keress<73>nk ism<73>t az 'ignore'-ra n-nel
Ism<73>telj<6C>k meg t<>bbsz<73>r a keres<65>st: n
4. <20>ll<6C>tsuk be a 'hlsearch' <20>s 'incsearch' lehet<65>s<EFBFBD>geket:
:set hls is
5. Most ism<73>t <20>rjuk be a keres<65>parancsot, <20>s l<>ssuk mi t<>rt<72>nik:
/ignore
6. A kiemel<65>st sz<73>ntess<73>k meg al<61>bbi utas<61>t<EFBFBD>sok egyik<69>vel:
:set nohls vagy :nohlsearch
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
6. LECKE <20>SSZEFOGLAL<41>JA
1. o be<62>r<EFBFBD>s<EFBFBD>val <20>j sort nyitunk meg a sor ALATT <20>s a kurzor az <20>j
sorban lesz besz<73>r<EFBFBD>s-m<>dban.
Nagy O a sor FELETT nyit <20>j sort, <20>s oda ker<65>l a kurzor.
2. a be<62>r<EFBFBD>s<EFBFBD>val az aktu<74>lis karaktert<72>l UT<55>N (jobbra) sz<73>rhatunk be sz<73>veget.
Nagy A automatikusan a sor legv<67>g<EFBFBD>hez adja hozz<7A> a sz<73>veget.
3. A nagy R be<62>t<EFBFBD>s<EFBFBD>vel <20>t<EFBFBD>r<EFBFBD> (replace) m<>dba ker<65>l<EFBFBD>nk <ESC> lenyom<6F>s<EFBFBD>ig.
4. ":set xxx" be<62>r<EFBFBD>s<EFBFBD>val az "xxx" opci<63> <20>ll<6C>that<61> be.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
7. lecke: AZ ON-LINE S<>G<EFBFBD> PARANCSAI
** Az online s<>g<EFBFBD>rendszer haszn<7A>lata **
A Vim r<>szletes s<>g<EFBFBD>val rendelkezik. Indul<75>shoz a k<>vetkez<65>k egyik<69>t
tegye:
- nyomja meg a <HELP> gombot (ha van ilyen)
- nyomja meg az <F1> gombot (ha van ilyen)
- <20>rja be: :help <ENTER>
:q <ENTER> be<62>r<EFBFBD>s<EFBFBD>val z<>rhatja be a s<>g<EFBFBD>ablakot.
Majdnem minden t<>mak<61>rr<72>l tal<61>lhat s<>g<EFBFBD>t, argumentum megad<61>s<EFBFBD>val
":help" utas<61>t<EFBFBD>s . Pr<50>b<EFBFBD>lja az al<61>bbiakat ki (<ENTER>-t ne felejts<74>k):
:help w
:help c_<T
:help insert-index
:help user-manual
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
8. lecke: IND<4E>T<EFBFBD>SZKRIPT <20>R<EFBFBD>SA
** A Vim lehet<65>s<EFBFBD>geinek be<62>ll<6C>t<EFBFBD>sa **
A Vim rengeteg lehet<65>s<EFBFBD>ggel rendelkezik a Vi-hoz k<>pest, de a legt<67>bb
alapb<70>l el<65>rhetetlen. Ahhoz, hogy alapb<70>l t<>bb lehet<65>s<EFBFBD>g<EFBFBD>nk legyen k<>sz<73>ten<65>nk
kell egy "vimrc" f<>jlt.
1. Kezdj<64>k el szerkeszteni a "vimrc" f<>jlt, ennek m<>dja:
:edit ~/.vimrc Unixon, Linuxon
:edit ~/_vimrc MS-Windowson
2. Most sz<73>rjuk be a p<>lda "vimrc" f<>jl sz<73>veg<65>t:
:read $VIMRUNTIME/vimrc_example.vim
3. <20>rjuk ki a f<>jlt:
:write
Legk<67>zelebb a Vim szintaxiskiemel<65>ssel indul.
Hozz<7A>adhatja kedvenc be<62>ll<6C>t<EFBFBD>sait ehhez a "vimrc" f<>jlhoz.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Itt v<>gz<67>dik a Vim oktat<61>, melynek a sz<73>nd<6E>ka egy r<>vid <20>ttekint<6E>s a
Vimr<6D>l, amely el<65>g ahhoz, hogy el<65>g k<>nnyed<65>n kezelj<6C>k a szerkeszt<7A>t.
T<>vol van a teljess<73>gt<67>l, mivel a Vimnek sz<73>mtalan tov<6F>bbi utas<61>t<EFBFBD>sa
van. Ezut<75>n a felhaszn<7A>l<EFBFBD>i k<>zik<69>nyvet <20>rdemes elolvasni az angolul
tud<75>knak: ":help user-manual". (egyel<65>re nem tud magyarul)
Tov<6F>bbi magyar olvasnival<61>k <20>rhet<65>ek el az al<61>bbi oldalr<6C>l.
http://wiki.hup.hu/index.php/Vim
Angol olvasm<73>nyok:
For further reading and studying, this book is recommended:
Vim - Vi Improved - by Steve Oualline
Publisher: New Riders
The first book completely dedicated to Vim. Especially useful for beginners.
There are many examples and pictures.
See https://iccf-holland.org/click5.html
This book is older and more about Vi than Vim, but also recommended:
Learning the Vi Editor - by Linda Lamb
Publisher: O'Reilly & Associates Inc.
It is a good book to get to know almost anything you want to do with Vi.
The sixth edition also includes information on Vim.
Ezt az oktat<61>t Michael C. Pierce <20>s Robert K. Ware <20>rta, a Colorado
School of Mines dolgoz<6F>i Charles Smith (Colorado State University)
t<>mogat<61>s<EFBFBD>val.
E-mail: bware@mines.colorado.edu.
A Vimhez idom<6F>totta Bram Moolenaar.
Magyar<61>totta: Horv<72>th <20>rp<72>d <horvath.arpad@arek.uni-opbuda.hu>, 2006-2012
Reference in New Issue Copy Permalink